EGNOS monitor állomás Budapesten

Az EGNOS-ról   |    A budapesti állomás    |    Az EGNOS teljesítménye    |   Közel valós idejű feldolgozás

Az EGNOS-ról

Az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) a GPS egyik műholdas alapú kiegészítő rendszere (SBAS, Satellite Based Augmentation System). Egyrészt azért van szükség a kiegészítő rendszerekre, mert a "hagyományos" globális helymeghatározó rendszerek önellenörző képessége (integritása) nem kellően kidolgozott olyan, elsősorban a közlekedés területén felmerülő, az élet- és vagyonbiztonság szempontjából kritikus navigációs alkalmazásokhoz (safety critical applications). Másrészt a "hagyományos" rendszerek jellemzően néhány méteres pontossága sem elég. Egyszerűen fogalmazva igencsak kockázatos lenne a "hagyományos" rendszerekre például egy utasszállító repülőgép leszállításának navigációs feladatait rábízni. A kiegészítő rendszerek a jellemzően néhány méteres pontosságot egy méter körülire fokozzák, illetve a rendszer egyes elemeinek esetleges hibáiról legfeljebb hat másodpercen belül értesítést küldenek a felhasználó felé.

A rendszer alapgondolata, hogy a földi állomások NAVSTAR és GLONASS műholdakra tett méréseinek alapján ún. WAD (Wide Area Differential) korrekciós jeleket küldenek a felhasználók felé. A korrekciós jeleket geostacionárius pályán keringő műholdak, a GPS frekvenciatartományában sugározzák. A szolgáltatás garantáltan ingyenes, mindössze a jelek fogadására és feldolgozására alkalmas vevőre van szükség. A jelenlegi kereskedelmi forgalomban kapható vevők túlnyomó része ilyen.

Az EGNOS az ESA (European Space Agency), az EC (European Commission) és az Eurocontrol (European Organisation for the Safety of Air Navigation) közös vállalkozása.

A rendszer működésével kapcsolatosan bővebb információk többek között az ESA honlapján érhetők el.

A budapesti állomás

Az EGNOS rendszer teljesítményének független vizsgálata céljából, elsősorban az európai polgári légiközlekedés biztonságáért felelős szervezet (Eurocontrol) egységes keretek között működő monitor állomások hálózatát hozta létre 2002-ben. Az állomások jelentős részét európai egyetemek működtetik: Delft, Barcelona, Toulouse, Lisbon.

Késöbb a hálózatot keleti és déli irányba két új állomással bővítették. Az egyik a Szófiai Műszaki Egyetemre, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre került. Utóbbit az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék a holland Integricom céggel közösen működteti.

A monitor állomás hardver elemei:

1. kétfrekvenciás GPS-vevő (NovAtel OEM3),

2. kétfrekvenciás GPS antenna (GPS-600),

3. az adatok rögzítését és feldolgozását végző számítógép,

4. szoftverek (SLOG, Pegasus).

Az EGNOS állomás antennáját a permanens GPS állomásunk Trimble antennájának közelében helyeztük el. Az antenna néhány cm pontos pozíciójának meghatározását geodéziai GPS vevőkkel végeztük el. Az antenna fáziscentrumának pozíciója ETRS89 rendszerben a következő:

Az EGNOS teljesítménye

Az EGNOS teljesítménylnek bemutatására egy 24 órás mérés (2004. január 29.) feldolgozása kapcsán kapott eredményeket mutatjuk be. A teljesítményt a pontossággal (accuracy), az integritással (integrity), a védelmi szintekkel (protection levels) és a rendelkezésre állással (availability) írjuk le.

A következő ábrák a pozícióhibákat mutatják:

A következő ún. Standford ábrák a rendszer rendelkezésre állásáról adnak információt. Egy navigációs rendszer rendelekzésre áll, ha egy bizonyos szabvány szerint megfelel az előírt követelményeknek (pl. megfelelően pontos). Az eredményeket két repülési megközelítés szerint (vízszintesen APV-II és magasságilag CAT-I) mutatjuk be.

Közel valós idejű feldolgozás

Ebben a részben az EGNOS pillanatnyi állapotára vonatkozóan kaphatunk információkat. Az elérhető adatokat az állomáson az elmúlt egy órában rögzített mérések feldolgozából vezettük le. A méréseket NovAtel OEM3 vevővel, a feldolgozást Pegasus v4.11 szoftverrel végeztük. Az adatokat óránként (minden óra 20 perckor) frissítjük. Az EGNOS általános teljesítményéről bővebben az ESA IMAGE projektjének honlapján találhatók információk.

készítette: Takács Bence, utolsó frissítés: 2007.12.06.